Sziasztok!! A vulture.com weboldalon megjelent egy új interjú a napokban Leightonnal, ennek a fordításába kezdek most gyorsan bele. Egy elég hosszú interjúról van szó, így lehet, hogy Viki hozza majd a másik felét. Jó olvasgatást hozzá!

Már egy kicsivel több mint négy éve annak, hogy Leighton megkapta a boldog befejezést az Upper East Side-on, mint Blair Waldorf, ez alkalommal viszont Leightont egy olyan szerepben láthatjuk majd, ami kevésbé furcsak, és persze nem lesz gazdag sem. A Fox csatorna új sorozatában, a Making Historyben láthatjuk őt, mint Paul Revere feminista lányát, Deborah-t, aki Massachusettsben él és Dannel az időutazóval randizgat. A Vulture felhívta Leightont és megkérte, hogy meséljen nekik visszatéréséről a Gossip Girl után, új sorozatáról, és arról, hogy miért gondolja Debről, hogy ő egy szuperhős.

Riporter: Még soha nem voltam annyira éhes a sonkára, mint miután megnéztem a Making Historyt.

Leighton: Hát, igazi sonka volt. Bár én nagyon szeretem a sonkát, nem mondanám, hogy olyan nagy élmény tartogatni, főleg hosszú ideig puszta kézzel.

Riporter: Ez persze teljesen érthető.

 

Leighton: (Nevet) Csak annyit mondtam, nem, nem fogom megenni. Aztán pedig arra gondoltam, hogy talán mégis ehetnék belőle ha végeztünk. aztán eljött az a pillanat amikor azt mondtam: 'Vigyétek ezt a sonkát a szemem elől.'

 

Riporter: Ez a legelső televíziós szereplésed 2012 óta. Mi volt az, amivel a Making History arra ösztönzött , hogy visszatérj a képernyőre?

 

Leighton: Minden. Ez pontosan az, amit csinálni szerettem volna. Nagyon jó a csapatunk, mindenkiért rajongok, aki részt vesz benne. Mindig is nagy Family Guy és Last Man OnEarth rajongó voltam. Ez pedig tökéletesen megfelelt az én humorérzékemnek. Nagyon izgatott voltam, hogy Jared Hess producerrel dolgozhatok együtt. Az ő egyedi meglátása illik a sorozathoz és ahhoz, amit képviselni szeretnénk. És még ennek a tetejében egy nagy kívánságom is teljesült ezzel. Ez egy időutazós sorozat, természetesen nem vesszük túl komolyan a dolgokat, hiszen egy zsákban utazunk az időben. Időt utazunk: lovagolunk, puskákkal és ágyúval lövöldözünk, és vadászunk, és mindeközben pedig visszamegyünk az 1920-as évekbe, ahol Al Capone-val  lógunk. Visszamegyünk az 1990-es évekbe, és mi is követjük az akkori rossz divatot. Ez egy kalandos akciódús komédia egy kis szerelmi szállal fűszerezve.

 

Ezek mellett pedig lehetőséget kaptam, hogy egy olyan karaktert alakíthassak, akinek jól lekerekített jelleme van. Nem szerettem volna egy barátnőt vagy egy feleséget alakítani. Olyasmit szerettem volna, hogy jól érezzem magam, és egy valódi szeméyl lehessek, mint minden más nő. (Nevet) Ilyesmit nagyon ritka találni a televíziózás során. Napjainkban úgy gondolom elég sok lehetőségünk van, azonban mégis nagyon szórakoztató egy olyan karaktert alakítani mint Deb. Teljesen felfrissítő és ő egyfajta szuperhős, aki le tudja lőni a rosszfiúkat ha kell miközben lovagol vagy vadászik és mindeküzben pedig mókust főz miküzben fűzőt visel.  Természetesen arra is fordítunk figyelmet, hogy egy kicsit humorsan mutassuk be hogyan is bántak a nőkkel abban a korban, és ez szerintem csodálatos.

 

Riporter: Azt kell, hogy mondjam elég lenyűgözően bánsz a fegyverekkel.

 

Leighton: És még több ilyen lesz! A második epizódban a karakter egy kicsit humoros és szemtelen lesz a fegyvertartással és fegyvertartási jogokkal kapcsolatban. Mint például, hogy a puska egy tömeges gyilkológép, mert percenként lő egy golyót. Jó, hogy érinti ezeket a fontos témákat a humor segítségével.