Riporter: Annyi remek humorista között van lehetőséged improvizálni a jelenetek során?
Leighton: Természetesen! A jelenetek nagyszerűek és egyre jobbak lesznek, de azért nagyon sok lehetőségünk van. Sokkal kellemesebben érzem magam a sok támogatás miatt, amit kapok mindenkitől, hogy próbáljak ki új dolgokat, vicceket, amik úgy gondolom, hogy oda illenek, vagy éppen próbáljam kitalálni mit is mondana épp a karakterem abban a helyzetben. Mivel nagyon sokáig vagy együtt a karaktereddel, ezért rájössz hogyan is gondolkodnak vagy éppen hogyan fejezné ki magát az adott helyzetben. Teljesen nyitottak arra, ha valamit ki szeretnénk próbálni. Az egyes epizódok írója mindig ott volt a forgatásokon, így végig tudtunk menni az összes jeleneten azzal a személlyel aki írta és esetleg át is tudjuk alakítani, hogy még jobb és viccesebb legyen.
Riporter: Mennyit tudsz fejleszteni egy olyan karakteren, mint Deborah? Megkaptad azt a fajta egyedi kihívást, hogy egy teljesen kitalált történelmi karaktert kell alakítanod, akiről szinte semmit sem tudunk.
Leighton: Igen, pontosan. Ebben az időszakban (18.század) nem igazán dokumentáltak a nőkről. A nők élték az életüket és fűzőt viseltek! Nem tudom hogyan csinálták, hiszen valakinek ilyenkor fel kell öltöztetnie, nem tudod magadnak megcsinálni. Elég érdekes. Tudod mit gondolok Debről - volt már valaha vitád egy gyerekkel ami zavarba ejtő és szörnyű volt, azért mert igaz volt és belelátnak a lelkedbe?
Riporter: Ez úgy hangzik mint a középsulis éveim.
Leighton: Bocsi, hogy előhoztam ezeket az emlékeket. (Nevet) Deb mindig rávilágít arra, hogy mi a helyzet, hiszen őt nem tartják vissza ezek a modern szabályok, ő a tiszta eszményekhez ragaszkodik. Elmondja mit érez és mi a probléma az adott szituációban vagy éppen mi a gond az adott személlyel a maga gyerekes és mindentudó módján. Úgy gondolom ez a karakter alapja. Egy gyerek, aki valaha vitába keveredett velem azért, mert épp ciki amit csinálok, vagy bármi más nagyobb dolog miatt, mint például, hogy túl ítélkező voltam. Az ok amiért tetszik neki Dan és amiért nem illik bele a saját idejébe, az az, hogy egyszerűen ez a férfi illik hozzá. Dan nyitott személyiség, és olyan nevelést kapott, hogy a nőket egyenlő bánásmód illeti. Ő érzi ezt. Lenyűgőző, ahogy belebonyolódunk ebbe. Az édesapja nagyon lekezelő, csak azt akarja, hogy Deb megházasodjon és főzzön meg takarítson. Ez nem elég a számára, és biztos vagyok benne, hogy még sok ember volt ezzel így akkoriban, de ők nem tudtak kiszabadulni. Debnek viszont szerencséje volt és sikerült neki.
Riporter: A Gossip Girl után nem érezted, hogy nehéz dolgod lesz egy másfajta karaktert megszokni? Gondolom a karakterek kiválasztása nem könnyű feladat.
Leighton: Igen és nem. Az én szemszögemből nézve akkor vállaltam el egy munkát, ha izgalmasnak találtam és úgy éreztem, hogy az a karakter passzol az akkori érzéseimhez. Szeretem a kihívásokat és különféle dolgokat kipróbálni, és úgy gondolom az unalom ellen és a karrier kedvéért érdemes is új dolgokat kipróbálni. A jó dolog az, hogy öregszem, és velem együtt a rajongók is. Ez a generáció elég hangosan fejezi ki a véleményét a televízióval és a médiával kapcsolatban. Tweetelnek róla vagy - jaj ne, ez elég öregesen hangzott. Szóval, fent vannka aTwitteren! (Nevet) Tehát a válasz nem. Nem találtam túl nagy kihívásnak, mert szerencsésnek érzem magam, hogy dolgozhatok és követhetem a szívemet. Elégedett vagyok, hogy különféle karaktereket alakíthatok és fejlődhetek. Ez minden amit szeretnék.
Riporter: Mivel ez egy időutazós sorozat szinte kötelességem megkérdezni egy ezzel kapcsolatos kérdést. Ha elutazhatnál bárhová a történelembe hova utaznál és miért?
Leighton: Az ősi Rómába és a Római Köztársaságba mennék. Nagyon sok filmet láttam arról az időszakról és nagyon sokat olvastam is. Lenyűgöző, hiszen annyira régen volt, és szeretném látni hogyan éltek az emberek nap mint nap. Valami azt súgja, hogy az emberek ugyanilyenek voltak, csak nem volt ennyire kényelmes az élet.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó