Sziasztok!! Máris érkezik a tegnapi backstage.com interjú folytatása és befejező része. Jó szórakozást mindenkinek!

Riporter: Melyik volt a legrosszabb casting élményed?

Leighton: Voltam egyszer egy meghallgatáson, ahol nagyon szigorúan vették, hogy be kell tanulni a szöveget, megtanultál mindent pontosan, erre bemész és még csak három jelenetet sem kellett előadni. Egy másik meghallgatáson pedig a rendező egy szalagra olvasta fel a sorokat és közben a papírmunkát végezte. Csomó alkalommal volt olyan, hogy egy telefon csörgött közben. Vagy éppen a rendező végig a telefonját bújta.

Riporter: Melyik szerep hagyott mély nyomott benned?

Leighton: Curley felesége az Of Mice and Man darabban. 2014-ben szerepeltem benne, nagyon magával ragadó volt és azt hiszem az is marad. Nagy kihívás volt, hiszen minden előadást pozitívan kezdek ahogy kiállok a színpadra, és ahogy eljött az én pillanatom, behívtak a színpadra, a közönség pedig becsatlakozott. Különös időszak volt, hiszen ismertem mindenkit, akivel együtt dolgoztam, és ttudom, hogy volt valami jelentése John Steinbeck szándékának, de nem vettem észre, hogy mennyire beszippant ez a dolog. Minden este magam alatt voltam, és arra gondoltam, hogy milyen lehetett annak a nőnek. Nagyon szomorú volt, és úgy éreztem ő elég magányos, senki sem érti meg, mindenki csak ellöki és nincs senki akivel beszélni tudna.  Nagyon sokat gondoltam rá.

Riporter: Milyen tanácsot adnál a fiatalabb énednek?

Leighton:  Úgy gondolom 21 éves korig nem adnék tanácsot. Tinik... általában nem fogadnak el semmi féle tanácsot. De valószínáleg azt mondanám, amit most is folyamatosan mondogatok magamnak: Vedd lazán. Ne aggódj túl sokat, hiszen nem tudsz mindent irányítani. Közhelynek hangzik, de ez igaz mindenre az életben... Amikor egy meghallgatásra gondolok mindig azt kívánom bárcsak máshogy csináltam volna - az az igazság minden alkalommal ezt csinálom a meghallgatás végén és ennek már 20 éve - mindig visszajátszom és rájövök, ha megváltoztatom 5-10%-ban az nem tenne nagy különbséget. Nem jó dolog túlságosan kielemezni valamit.

Sziasztok!! Említettem, hogy lesz majd még néhány interjú fordítás, már el is kezdem az egyiket, amely a www.backstage.com oldalon jelent meg és a Making Historyhez kapcsolódik. Jó szórakozást mindenkinek!

Leighton Meester megmutatja komikus oldalát is a nézőknek új sorozatában a Making Historyben, ahol Deborah Revere karakterét alakítja. Leighton mesél nekünk legrosszabb casting élményéről, arról, hogy melyik karakter hagyott mély nyomot benne és, hogy miért kell mindig emlékeztetnie magát, hogy 'lassítson a tempón'.

Riporter: Mi az, amiben Deborah karaktere hozzájárult színészi képességeid fejlesztése során?

Leighton: Komédia. Sima és egyszerű. Megtanultam hogyan tudom magam jól érezni bizonyos környezetben és hogy bízhatok az ösztöneimben, felfedeztem, hogy azt amit viccesnek találok hogyan alakíthatom át, hogy azt mások is viccesnek találják majd.

Riporter: Hogyan készült egy meghallgatásra?

Leighton: A legfontosabb dolog a számomra, hogy próbálok nyugodt maradni. Egy meghallgatás, legyen bármilyen is az adott szituáció nem a legmegnyugtatóbb környezet, így igyekszem megtenni mindent annak érdekében, hogy nyugodt tudjak maradni. Akkor vagyok a legfeszültebb, ha nem tudom rendesen a szöveget.

Riporter: Milyen különleges képességeket írtál bele az ünéletrajzodba?

Leighton: Nem hiszem, hogy lenne bármilyen is. Régebben beleírtam, hogy tudok táncolni, legalábbis azt hittem, de közben rájöttem, hogy nem - semmi természetes vagy veleszületett adottság. Lovaglás! Ezt már bemutattam egy kicsit a Making Historyben is.

Riporter: Mi volt a legemlékezetesebb túlélőmunka a számodra?

Leighton:  11 éves koromban kezdtem el dolgozni, sose volt folyamatos munkám. De azt el kell mondanom, hogy ha gyerekként kezdesz el dolgozni annak megvannak az előnyei és a hátrányai is. Nem mondom, hogy kevesebb probléma merült volna fel, ha később kezdem. Hosszú ideje dolgozom. Dolgoztam sok nagyszerű produkción, mint például a “Law & Order”  vagy a“CSI: Miami”. Ezek olyan dolgok, hogy sok idő eltelik hónapok, vagy akár évek amíg nem dolgozol. Végül peddig csak arra gondolsz, tényleg megéri ez? Aztán kapsz egy munkát, ami fizeti az albérleted egy kicsit hosszabb ideig, így otthon tudsz maradni és meghallgatásokra járni és egyik dolog után pedig jön a másik.

folyt köv.

Sziasztok!! Elnézést kérek, elég őrült hetem van, ezért nem tudtam nagyon jelentkezni, de természetesen a hétvégén bepótolok mindent. Egy kicsit dolgoztam az Oldal menüponton, írhattok nekünk mostantól a Vendégkönyvbe, sőt elkészült az Adok- Veszek részleg is, ahol eladhatod régi Leightonos DVD-id, vagy Gossip Girl könyveid, eselteg vásárolhatsz is, vagy cserélhetsz másokkal. Remélem nektek is tetszik az ötlet, próbáljátok ki.

• Vendégkönyv
• Adok-Veszek

Sziasztok!! Kaptunk egy nagyon rövid néhány másodperces videót kedvencünkről, amin épp a Föld Napja fontosságát hangsúlyozza és azt hogy mennyire fontos az újrahasznosítás.

Sziasztok!! Érkezik máris a vulture.com interjú folytatása, amint befejezem ezt az interjút érkezik majd egy másik is, ami nem is olyan régen jelent meg. A Making History kapcsán elég sok interjút készítettek meg Leightonnal, ezért türelmeteket kérjük, igyekszünk szépen sorban lefordítani mindet. Jó szórakozást hozzá!

Riporter: Annyi remek humorista között van lehetőséged improvizálni a jelenetek során?

Leighton: Természetesen! A jelenetek nagyszerűek és egyre jobbak lesznek, de azért nagyon sok lehetőségünk van. Sokkal kellemesebben érzem magam a sok támogatás miatt, amit kapok mindenkitől, hogy próbáljak ki új dolgokat, vicceket, amik úgy gondolom, hogy oda illenek, vagy éppen próbáljam kitalálni mit is mondana épp a karakterem abban a helyzetben. Mivel nagyon sokáig vagy együtt a karaktereddel, ezért rájössz hogyan is gondolkodnak vagy éppen hogyan fejezné ki magát az adott helyzetben. Teljesen nyitottak arra, ha valamit ki szeretnénk próbálni. Az egyes epizódok írója mindig ott volt a forgatásokon, így végig tudtunk menni az összes jeleneten azzal a személlyel aki írta és esetleg át is tudjuk alakítani, hogy még jobb és viccesebb legyen.

Riporter: Mennyit tudsz fejleszteni egy olyan karakteren, mint Deborah? Megkaptad azt a fajta egyedi kihívást, hogy egy teljesen kitalált történelmi karaktert kell alakítanod, akiről szinte semmit sem tudunk.

Leighton: Igen, pontosan. Ebben az időszakban (18.század) nem igazán dokumentáltak a nőkről. A nők élték az életüket és fűzőt viseltek! Nem tudom hogyan csinálták, hiszen valakinek ilyenkor fel kell öltöztetnie, nem tudod magadnak megcsinálni. Elég érdekes. Tudod mit gondolok Debről - volt már valaha vitád egy gyerekkel ami zavarba ejtő és szörnyű volt, azért mert igaz volt és belelátnak a lelkedbe?

Riporter: Ez úgy hangzik mint a középsulis éveim.

Leighton: Bocsi, hogy előhoztam ezeket az emlékeket. (Nevet) Deb mindig rávilágít arra, hogy mi a helyzet, hiszen őt nem tartják vissza ezek a modern szabályok, ő a tiszta eszményekhez ragaszkodik. Elmondja mit érez és mi a probléma az adott szituációban vagy éppen mi a gond az adott személlyel a maga gyerekes és mindentudó módján. Úgy gondolom ez a karakter alapja. Egy gyerek, aki valaha vitába keveredett velem azért, mert épp ciki amit csinálok, vagy bármi más nagyobb dolog miatt, mint például, hogy túl ítélkező voltam. Az ok amiért tetszik neki Dan és amiért nem illik bele a saját idejébe, az az, hogy egyszerűen ez a férfi illik hozzá. Dan nyitott személyiség, és olyan nevelést kapott, hogy a nőket egyenlő bánásmód illeti. Ő érzi ezt. Lenyűgőző, ahogy belebonyolódunk ebbe. Az édesapja nagyon lekezelő, csak azt akarja, hogy Deb megházasodjon és főzzön meg takarítson. Ez nem elég a számára, és biztos vagyok benne, hogy még sok ember volt ezzel így akkoriban, de ők nem tudtak kiszabadulni. Debnek viszont szerencséje volt és sikerült neki.

Riporter: A Gossip Girl után nem érezted, hogy nehéz dolgod lesz egy másfajta karaktert megszokni? Gondolom a karakterek kiválasztása nem könnyű feladat.

Leighton: Igen és nem. Az én szemszögemből nézve akkor vállaltam el egy munkát, ha izgalmasnak találtam és úgy éreztem, hogy az a karakter passzol az akkori érzéseimhez. Szeretem a kihívásokat és különféle dolgokat kipróbálni, és úgy gondolom az unalom ellen és a karrier kedvéért érdemes is új dolgokat kipróbálni. A jó dolog az, hogy öregszem, és velem együtt a rajongók is. Ez a generáció elég hangosan fejezi ki a véleményét a televízióval és a médiával kapcsolatban. Tweetelnek róla vagy  - jaj ne, ez elég öregesen hangzott. Szóval, fent vannka  aTwitteren! (Nevet) Tehát a válasz nem. Nem találtam túl nagy kihívásnak, mert szerencsésnek érzem magam, hogy dolgozhatok és követhetem a szívemet. Elégedett vagyok, hogy különféle karaktereket alakíthatok és fejlődhetek. Ez minden amit szeretnék.

Riporter: Mivel ez egy időutazós sorozat szinte kötelességem megkérdezni egy ezzel kapcsolatos kérdést. Ha elutazhatnál bárhová a történelembe hova utaznál és miért?

Leighton:  Az ősi Rómába és a Római Köztársaságba mennék. Nagyon sok filmet láttam arról az időszakról és nagyon sokat olvastam is. Lenyűgöző, hiszen annyira régen volt, és szeretném látni hogyan éltek az emberek nap mint nap. Valami azt súgja, hogy az emberek ugyanilyenek voltak, csak nem volt ennyire kényelmes az élet.